Főkép

A Nihon Tai Jitsu története

A Nihon Tai Jitsu egy olyan harcművészet, ami a Jujutsu (Ju jutsu, Ju Jitsu, Jiu Jutsu, Jiu Jitsu - lágy művészet) családba tartozik. Roland Hernaez francia mester alkotta meg, főleg Mochizuki Minoru Jujutsu-ja alapján, Shorinji Kempo technikai anyaggal kiegészítve.

Irányzatunk eredete egészen a 9. századik vezethető vissza, amikor is létrehozták Japánban a Daito Ryu Iskolát, amiben a Takeda Klán szamuráj harcosai sajátították el a harc tudományát, fegyverekkel és pusztakezesen egyaránt. Az évszázadok során a Daito Ryu Iskola folymatosan fejlesztette technikáit és növelte jó hírnevét, egészen a kései 19. századi Meiji-nyitásig, amikor a birodalmi parancs értelmében a szamuráj kasztot eltörölték. A szamurájok ezáltal elveszítették kiváltságaikat, többek mellett a fegyverhasználat kizárólagos jogát. Abban az időben az Iskola egyik utolsó mestere, Takeda Sokaku úgy döntött, hogy a klánon kívüli embereknek is elkezdi tanítani irányzatának technikáit. Az irányzat neve ekkor Daito Ryu Aiki Jujutsu volt.

Azon kiválasztott személyek csoportjába tartozott Ueshiba Morihei, az Aikido megalkotója is, akiknek Takeda közvetlenül oktatta az Iskola titkait. Ueshiba Mester korábbi tanulmányai és Takeda Aiki Jujutsu-ja ötvözetéből hozta létre az Aikido-t, amely akkor még tartalmazta a Mester filozófiai és vallási tanait is. Mielőtt azonban teljesen kialakult volna saját stílusa, a Daito Ryu Iskola eredeti technikáit is oktatta, többek mellett Mochizuki Minoru-nak. Mochizuki Kano Jigoro Mesternek, a Judo megalkotójának volt közvetlen tanítványa, aki azzal a céllal küldte őt, hogy híres mesterektől tanulja a régi Jujutsu iskolák technikáit. Mochizuki Ueshiba dojojában tanult Daito Ryu Aiki Jujutsu-t és Aikido-t, valamint találkozott Takedával is, habár tőle soha nem tanult közvetlenül.

Az élete során Mochizuki Mester számos régi iskola és stílus művészetét tanulta; Judo-t Kano Jigoro és Mifune Kyuzo által, Aikido-t Ueshiba Morihei által, Shotokan Karate-t Funakoshi Gichin által, Karate Ryu Shorinji-t Hisakata Masayuki által, Kendo-t Sanbo Toku által, Iaido-t és Kendo-t Nakayama Hakudo által, Shindo Muso Ryu-t (Jojutsu iskola) Shimizu Takaji által, és Katori Shinto Ryu-t (Bujutsu iskola) Hayashi Yazaemon által.

1931-ben, Mesterei beleegyezésével megnyitotta első harcművészetekkel foglalkozó iskoláját, a Yoseikan Dojot szülővárosában, Shizuoka-n. 1951-ben a Kodokan és az Aikikai Szervezetek képviseletében Franciaországba küldték, ott főleg Párizsban oktatta saját technikáit, ismeretei egy csoportját, amit ő Aikido Jujutsunak hívott. Tanítványai közt volt az algír felmenőkkel rendelkező Jim Alcheik is, aki elkísérte Mesterét Japánba 1954-ben, és ott 3 éven keresztül tanult a Yoseikan Dojoban. Mochizuki Mester Alcheik-et nevezte ki európai képviselőjének, és arra kérte őt, hogy alapítsa meg a Francia Aikido Szövetséget, valamint a Tai Jitsu Kendo Szövetséget, amikre 1957-ben sor is került, és Alcheik elkezdte oktatni ezt a 3 irányzatot. A Tai Jitsu egy olyan önvédelmi rendszerként jött létre, amely Mochizuki Mester technikáit tartalmazta, valamint az ő ösztönzésével jött létre.

Jim Alcheik-nek három segédje volt, egyiküket, Roland Hernaez-t a Tai Jitsu vonzotta különösen. Sajnálatos módon Alcheik 1962-ben meghalt az algériai háborúban egy robbanás következtében. Halála után tanítványai szétváltak, és mindegyikük a hozzá legközelebb álló irányzat vezetését vette át.

Hernaez 1934-ben született, harcművészi karrierjét 1951-ben Judo-val (Kawaishi Mikonosuke és Luc Levanier) és Ju jitsu-val (Lu Lebangf) kezdte. A katonai szolgálatot az Antibes-i Fort Carré-n teljesítette ahol közelharcot gyakorolt, majd később oktatóvá vált. 1956-ban szerezte meg a fekete övet Judo-ból, és elkezdte gyakorolni a Karate-t (Henry Plee és Murakami), az Aikido-t (Mochizuki Hiroo, Mochizuki Minoru fia és Abe Tadashi) és a Tai Jitsu-t, amit Jim Alcheik tanítása által ismer meg, később pedig magától Mochizuki Minoru-tól.

Jim Alcheik halála után Hernaez elkezdett felépíteni egy önvédelmi rendszert mestere tanításaiból. 1967-ben a Budo Akadémián belül létrejött a Francia Tai Jitsu Szövetség, és Hernaez olyan oktatókat kezdett el összegyűjteni, akik csendesen és hatékonyan dolgoztak.

Hernaez Mester szemében Jim Alcheik egy kiváló budoka volt, habár volt egy pont annak oktatásában, amivel nem értett egyet; a módszertanjában lévő szigor hiányával. Miután többször is együtt edzett Mochizuki Minoru Mesterrel, ő arra bíztatta Hernaez-t, hogy dolgozzon ki egy szabályszerűbb rendszert a Tai Jitsunak.

Hernaez Mester 1972-ben Japánba utazott egy meghívás miatt, hogy fejlessze a Shoriniji Kempo-ban szerzett tudását, amiből korábban már szerzett tapasztalatokat, ugyanis korábban a bátyjával, George Hernaez-zel és Daniel Dubois-val már gyakorolta az irányzatot 3 hétig Shikoku templomában. A Mestert nagyon vonzotta ez az Iskola, francia otthonában két éven keresztül vendégül is látott egy Shorinji Kempo Mestert, Aosaka Hiroshi-t, akivel naponta órákat edzettek közösen. Az övé volt az első fekete öv Shorinji Kempo-ból Nyugaton. Hernaez Mester szerint ez az iskola nagyban hozzájárult a Tai Jitsu technikai anyagának gazdagításához. Végül azonban képtelen volt folytatni az irányzatot, mert az vallási szempontból egyre jobban elmélyült a kongo zen tanításaiban, amikkel ő nem értett egyet.

Japánból való hazatértekor Hernaez Mester megalapította a Francia Tai Jitsu És Shorinji Kempo Szövetséget, aminek az első két évében az elnöki tisztségét is betöltötte. Utána az irányzatok szétváltak, hogy a saját útjukat kövessék, és Hernaez Mester onnantól fogva csak a Tai Jitsu-ra fókuszált.

1973-ban a Mester ismét Japánba utazott, és bemutatta Mochizuki Mesternek az addigi munkája eredményét, ami a Tai Jitsu szigorúbb tanítási módszertanát jelentette, mely egy jól strukturált és következetes rendszerré állt össze. Munkája során a Hernaez Mester különböző csoportokba osztotta a katákat és a technikákat, amelyek így elősegítik a nyugatiak számára a tanulást. Ez a rendszer kivívta Mochizuki Mester elismerését, aki tradícionálisnak és hivatalosnak hitelesítette Hernaez Mester módszertanát. A Nihon - eredeti japán jelzőt adományozta a harcművészetnek, ami így lett Nihon Tai Jitsu, és Hernaez Mester lett kijelölve Mochizuki Mester európai képviselőjének.

Hernaez Mester azóta is elkötelezett a Nihon Tai Jitsu oktatása és terjesztése iránt, főleg Európában, és Észak-Afrikában. Franciaország után először Spanyolországban (1977) és Marokkóban (1984) kezdődtek el a harcművészeti edzések.

1983 májusában a Francia Tai Jitsu Szövetség átalakult, és a neve onnantól kezdve Nemzetközi Tai Jitsu és Kapcsolódó Irányzatok Szövetsége lett.

Az idők során néhány csoport, ami nem fogadta el Hernaez által véghezvitt techinkai és módszertani fejlesztéseket, távolodni kezdett a Nihon Tai Jitsu hivatalos irányától. Ezek a csoportok a Tai Jitsu művelése mellett főleg Karate iskolákkal dolgoztak együtt, míg a Nihon Tai Jitsu-t művelők főleg Nihon Ju Jitsu iskolákkal működtek együtt szorosan. 1985-ben a japán mesterek Shizuoka-ban jóváhagyták az irányzatok szétválását, megkülönböztetve ezáltal a Tai Jitsu-t és a Nihon Tai Jitsu-t, amik mint sok más harcművészeti irányzat tartalmaztak közös elemeket, ám idővel különböző irányvonalon folytatták útjukat. Ennek ellenére a Nemzetközi Szövetség igyekezett lefedni az összes szervezeti csoportot, miközben sokan úgy döntöttek, hogy létrehozzák saját szervezeteiket, és elkezdik saját független útjukat.

1995 Augusztusában a Nemzetközi Tai Jitsu Szövetség gyűlésén megegyeztek, hogy az új név legyen Nemzetközi Nihon Tai Jitsu/Ju Jutsu/Tai Jitsu (Jutsu) és Kapcsolódó Irányzatok Szövetsége. 2008-ban pedig az új országok hozzáadásával az új név Nihon Tai Jitsu/Ju Jutsu/Tai Jitsu (Jutsu) és Kapcsolódó Irányzatok Világszövetsége (F.M.NI.TAI.) lett.

Hernaez Mester elnöki pozíciót tölt be a F.M.NI.TAI.-ban, és 10 danos Nihon Tai Jitsu Shihan Hanshi a Seibukan Akadémia által, a japán harcművészetekben ez a legmagasabb elérhető szint, amit a Budo-nak nyújtott áldozatos munkájának elismeréseként kapott. Ezen kívül még hivatalosan 4 danos Judo, 4 danos Aikido, 8 danos Karate Jutsu / Nihon Tai Jitsu, és 1 danos Shorinji Kempo mester.

Több, mint 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Nihon Tai Jitsu Magyarországra is eljusson. Vikartóczky Gusztáv 1955-ben született, és 1982-ben ismerkedett meg a Ju jitsu-val, ami csupán néhány évvel korábban került Magyarországra. Hivatásos katonaként érdeklődéssel fordult a közelharc elemeket is magába foglaló rendszer felé. Tíz év ju jitsu gyakorlás után, 1992-ben, egy nemzetközi edzőtáborban találkozott Raymond Jugeau és Jacky Gouget francia mesterekkel és velük együtt a nihon tai jitsuval. Az első edzések nagy hatással voltak rá, mert gondolkodásában, technikai megoldásaiban, edzéselemeiben abszolút újat mutattak az általa addig gyakorolt stílushoz képest. Ahogy írja könyvében: "Barátaimmal, akik különböző harcművészeti irányzatokból kerültek e táborba megbeszéltük, lehetőséget kérünk a francia mesterektől, hogy rendszerüket megismerjük, mivel irigylésre méltó volt az a nyugalom és technikai tudás, amely belőlük áradt". Meghívást kaptak a Francia Nihon Tai Jitsu és Nihon Ju Jitsu Szövetség évenként megrendezett találkozójára Párizsba.

Visszatérve Magyarországra az irányzat szellemiségét, technikai bázisát, módszertanát elfogadva és magukévá téve kezdték a stílus hazai elterjesztését. 1994 augusztusában meghívták Raymond Jugeau és Jacky Gouget mestereket egy 5 napos edzőtáborra, ekkor vizsgázott mester fokozatra nihon ju jitsuból Vikartóczky Mester, egy évvel később, 1995-ben pedig Raymond Jugeau franciaországi edzőtáborában Nihon Tai Jitsuból szerezte meg a mester fokozatot. 1995-ben megalakult a Magyar Nihon Tai Jitsu és Nihon Ju Jitsu Sportegyesület, melynek a Mester azóta is vezetője. Jelenleg 6 danos Nihon Tai Jitsu és Nihon Ju Jitsu Renshi.

BRSE Közelharc Szakosztály © 2012           Az ingyenes tárhelyet az Intec Online Kft. biztosítja: www.arv.hu